Az utóbbi években egyre több helyen lehet találkozni a lakásokban is feltűnő csótányokkal, különösen a nagyvárosi környezetben. Sokakat aggaszt ez a jelenség, de fontos tudni, hogy ezek a rovarok többnyire ártalmatlan erdei csótányok, és nem a betegségek terjesztésére is képes német csótányok, amelyek a közvélemény által rettegett fajok közé tartoznak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói szerint az erdei csótányok elleni védekezés nem igényel különleges intézkedéseket, hiszen ezek a rovarok nem jelentenek közegészségügyi kockázatot.
Klímaváltozás és erdei csótányok elterjedése
Az erdei csótányok, különösen a kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris), egyre gyakrabban jelennek meg a lakókörnyezetben. Eredetileg mediterrán területeken őshonosak, azonban a klímaváltozás következtében a melegedő időjárási viszonyok lehetővé teszik számukra, hogy északabbra is fennmaradjanak és szaporodjanak. A faj Magyarországon először 2005-ben jelent meg, főként Budapest környékén, ahol a parkos, kertes területek ideális élőhelyet biztosítanak számukra.
Egy másik fontos tényező, amely elősegíti a faj elterjedését, az áruszállítás. Ahogy Korányi Dávid, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója elmondta, az erdei csótányok gyakran az áruszállítmányokkal kerülhetnek új helyekre. Számos más, idegenhonos ízeltlábú fajjal együtt az erdei csótányokat is gyakran észlelik kertészetekben, csomagokban és egyéb szállítmányokban.
Megkülönböztethetők a német csótányoktól
Bár első pillantásra könnyű összetéveszteni az erdei csótányokat a német csótánnyal, közelebbi vizsgálat után több különbség is felfedezhető. A német csótány (Blattella germanica) torán két párhuzamos fekete csík található, amelyek az erdei csótányoknál hiányoznak. Emellett az erdei csótányok jól repülnek, míg a német csótányok – és más, városokban gyakori rokonfajok – többnyire csak másznak, esetleg rövidebb távolságokat képesek repülni.
Az erdei csótányok a természetes élőhelyeket kedvelik, és a nagyvárosi környezetben is inkább a kertvárosi, parkos területeken fordulnak elő. Ezek a rovarok a lakásba kerülve 1-2 nap alatt elpusztulnak, mivel a zárt tér nem megfelelő számukra.
Ártalmatlan rovarok, amelyek nem igényelnek kémiai irtást
Az erdei csótányok nem terjesztenek betegségeket, nem élnek konyhai maradékokon, és nem váltanak ki allergiás reakciókat. Az általuk okozott kellemetlenség elsősorban a jelenlétükben merül ki, és a védekezésük is egyszerűbb, mint más rovarok esetében. Korányi Dávid hangsúlyozta, hogy nem szükséges kémiai irtószerek alkalmazása ellenük, hiszen számos természetes ellenségük van, például a ragadozó ízeltlábúak, gyíkok és madarak.
A védekezés leghatékonyabb módja a rovarhálók használata, valamint a sötétben történő szellőztetés, mivel a fény vonzza őket. Az erdei csótányok elsősorban az avarrétegben rakják le tojásaikat, ahol kétéves fejlődési ciklus után válnak kifejlett imágóvá. A nyár végén és kora ősszel jelentkező rajzásuk szeptemberre fokozatosan lecsökken, így az év nagy részében nem kell tartani tőlük.
A melegedő klíma hatása
A klímaváltozás nemcsak az erdei csótányok, hanem számos más faj terjedésére is hatással van. A melegedő mikroklíma kedvez ezeknek a fajoknak, és segíti őket abban, hogy hosszabb időn keresztül fennmaradjanak. Emellett a városokban kialakuló hősziget hatás is hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a rovarok új területeket hódítsanak meg.
A cikket a HillVital támogatta. Kerülj közelebb az egészséghez, hillvital.hu.