Az egyre gyakrabban jelentkező hőhullámok nemcsak kellemetlenségeket okoznak, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelentenek. Különösen a szív- és érrendszeri betegségek, mint az infarktus és a stroke, veszélyeztetik az érintett lakosságot. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, kik tartoznak a veszélyeztetett csoportokba, és milyen egyéb egészségügyi hatásai lehetnek a hőségnek.
Kik tartoznak a veszélyeztetettek közé?
A hőség különösen megterheli a szív- és érrendszert, ezért azok az emberek, akik már eleve hajlamosak ezekre a betegségekre, fokozottan veszélyeztetettek. Az érintett csoportok közé tartoznak:
- Idősek: Az idős emberek szervezete nehezebben alkalmazkodik a magas hőmérséklethez, emellett gyakrabban szenvednek krónikus betegségekben, amelyek fokozzák a hőség okozta kockázatokat.
- Szív- és érrendszeri betegséggel élők: Akik már korábban infarktust, stroke-ot vagy egyéb keringési problémát szenvedtek el, nagyobb eséllyel kerülnek veszélybe hőség idején.
- Magas vérnyomásban szenvedők: A magas vérnyomás önmagában is terheli a szív- és érrendszert, a hőség pedig tovább fokozhatja ezt a terhelést, ami infarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.
- Cukorbetegek: A diabétesz károsíthatja az érrendszert, ami miatt a hőség különösen veszélyes lehet ezekre a betegekre.
- Elhízott emberek: Az elhízás további terhet ró a szívre és az erekre, ami fokozza a hőség negatív hatásait.
- Fizikai munkát végzők: Azok, akik hőségben végeznek nehéz fizikai munkát, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve, különösen, ha nem figyelnek a megfelelő folyadékpótlásra.
Hogyan hat a hőség a szervezetre?
A hőség számos módon károsíthatja a szervezetet, és nemcsak a szív- és érrendszerre gyakorolhat negatív hatást. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb problémákat:
- Hőguta: A hőguta akkor alakul ki, amikor a szervezet nem képes megfelelően hűteni magát, és a testhőmérséklet veszélyes szintre emelkedik. Ez súlyos, akár életveszélyes állapot is lehet.
- Dehidratáció: A magas hőmérséklet hatására a szervezet fokozottan izzad, ami jelentős folyadék- és elektrolitvesztést eredményezhet. A dehidratáció súlyosbíthatja a már meglévő betegségeket, és akár vesekárosodáshoz is vezethet.
- Elektrolitzavarok: A túlzott izzadás következtében felborulhat a szervezet elektrolit-háztartása, ami zavart okozhat az idegrendszer működésében és izomgörcsöket eredményezhet.
- Légzési nehézségek: A hőség és a páratartalom együttesen megnehezíthetik a légzést, különösen azoknál, akik krónikus légzőszervi betegségekkel, például asztmával vagy COPD-vel küzdenek.
- Alvászavarok: A hőség megnehezíti a pihenést és az alvást, ami hosszú távon csökkentheti az immunrendszer hatékonyságát és növelheti a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Az egyik legfontosabb megelőzési módszer a megfelelő hidratáltság fenntartása, különösen hőség idején. Az érintetteknek kerülniük kell a koffeint és az alkoholt, mivel ezek tovább fokozhatják a dehidratáció veszélyét. A könnyű, laza ruházat, valamint a nap közbeni hűvösebb helyeken tartózkodás is fontos a hőség okozta problémák elkerülése érdekében.
A fizikai aktivitás korlátozása a legmelegebb órákban, illetve a megfelelő pihenés szintén hozzájárulhat a hőstressz csökkentéséhez. Akik krónikus betegséggel élnek, mindenképp konzultáljanak orvosukkal a szükséges óvintézkedésekről
A cikket a HillVital támogatta. Kerülj közelebb az egészséghez, hillvital.hu.